|
Orochimaru kéme
Orochimaru nem volt ostoba. Vagy legalábbis annyi esze volt, hogy miután Kabuto-t elveszítette mint kém, ráállítsa egy másik emberét Konohára. A falura ami megvetette őt. Arra a helyre, ahol nem méltányolták az ő törekvéseit. Nem baj, a bosszú édes lesz. Ráadásul két legyet üthet egy csapásra, vagy még inkább hármat. Szerzett magának egy Uchihát. Bosszút állhat egy másik Uchihán. Elpusztíthatja egész Konohát..
- Ez volna az új feldatot Monogatari-kun ku-ku-ku... Remélem képes vagy a teljesítésére.
- Természetesen Orochimaru-sama. - felelte készégesen a férfi.
= ^_^ =
A falu egyszerűen dögunalmas volt Keito Monogatari véleménye szerint. Számára, aki a Rejtőző Ködből jött, itt túl nagy volt a csend, a béke, és a nyugalom. Bezzeg az ő régi otthonában! Ott sosem lehetett unatkozni. Mindig volt valami. Egy vihar, egy párbaj, egy veszekedés... Mono - ahogy a társai szólítrották néha napján -, utála mindazt aminek egy kicsiny kis köze is volt a normális élethez. Szerette a titkokat, és a rejtélyeket. A vért, az ember áldozatokat, a gyilkosságot. A különös módszerrel elkövetett gyilkosságokat. A kínzásokat...
De ezekről a perverzióról szinte senki sem tudott. Nem véletlenül tartotta őt Orochimaru mester úgy számon mint az egyik legjobb kémét, és vallató tisztjét. Persze benne a mester, főleg azért mert olyan titokzatosan szokott viselkedni, nem bízott mint abban a kis talpnyaló Kabutóban, de ez megbocsájtható. Mindenki fél az ismeretlentől.
- Jó napot - köszönt vidáman, kedves mosollyal az arcán az őrökre. Bárki elhihette volna róla, hogy ő az ártatlanyság, első számú képviselője, akiben semmi nemű rossz szándék nem leledzik, és egy pillanatra sem fertőzték meg az elméjét bűnös gondolatok.
Mondanom sem kell, egyből beengedték őt. Sokan utána fordultak az utcán. Nem mintha nagyon feltűnő lett volna, vagy kifejezetten ronda. Inkább a finom vonalú arcára, a gyönyörű mandulavágású szemére, a szép egészségesen csillogó barna hajára, és az izmos alakjára figyeltek fel. Igazából Monogatari kifejezetten szép férfi volt.
Mindennek már 5 napja.
Keito Monogatari szemtanúja lehetett Fujiko üldözésének, az apró kis afférjának Haruno Sakurával, és láthatta azt is, ahogyan beviszik az Anbu központba. És most látja, ahogy a lány kilopakszik onnan éjnek évadján. A kislány alakot váltott méghozzá eléggé profi módon. Egyetlen egy árulkodó jel maradt. A lila színű öv, ami Mono számára borzasztóan ismerős ovlt valahonnan... valahonnan...!
~ De hiszen ez pont olyan, mint amit Orochimaru mester is szokott hordani!
Az agya egyre sebesebben kezdett el járni. Értetlenül állt a dolgok fölött.
~ Ki lehet ez a lány?!
Fujiko tudta, hogy követik. Nagyon, nagyon jól tudta. Már akkor magán érezte a figyelő szemeket amikro ebvitték abba a hülye központba. Akkor épp csak a szeme sarkából tudott odapillantani, enélkül, hogy komolyabb feltűnést kelltett volna. Viszont senki érdekeset, vagy gyanúsat nem látott. Egy férfit, aki épp a kését élezte. Egy asszonyt, aki a fülénél fogva rángatta odébb a gyerekét, és közben veszekedett vele. Másik két gyereket, akik röhögnek a társukon. És...
Igen!
Ott az az alak. Aki a padon ült és olvasott. Pontosabban, úgy tett, mintha olvasott volna. Közben pedig az újság széle fölött folyamatosan őt bámulta... Most is valószínűleg az a fickó próbálja meg őt követni. No nem baj. Neki így is jó. Meg fogja bánni az a hülye alak, legyen akárki is. Keresztül vágott a falun, a tőle telhető legóvatosabban közlekedett, kikerülve az ANBU őrjáratokat, de azért próbálta megőrizni a nyugalmát. kocsmától kocsmáig mászkált. Kettőben le is ült, és kért valamit inni.
Mondanom sem kell, egyik italából sem ivott egy kortyot sem.
De az álcájához - közép magas, vékony,hosszú combú, huszasz éveinek végén járó fekete hajú szépség - illet ez a ajta életvitel. A legtöbben ezt felejtik el alakváltásnál. Személyiséget is kell váltanod, hogy jól el tudj rejtőzni.
Senki sem veszi észre, hogy ez az egész egy hülye genjutsu, ha te eléggé meggyőzően tudod alakítani a szerepedet.
Kacsintott a pultos fiúnak, majd túl sok pénzt hagyott a pulton, és eltámolyogott. Megpróbálta hitelesen adni a becsiccsentett nőt.
Persze, ilyen téren nem volt tapasztalata.
Az ő élete sosem volt olyan egyszerű, mint amilyen lehetett volna... Valamikor... Talán ha meg sem születik. Igen, akkor nagyon egyszerű élete lett volna.
- Végre megvagy ribanc! - kapta el váratlanul a csuklóját.
Fujiko reflexből ütőtt. Csont reccsent a kezei alatt, és a vadidegennek elkezdett vérezni az orra.
Az ismeretlen értetlenül állt efölött. Aztán hamar feldühítette magát. Épp meg akarta volna mutatni a lánynak, hogy hol a helye, egy ilyen kis libának, amikor ütést érzett a tarkóján. Halványuló tudatával, az uzolsó dolog amit érzékelt, hogy a szexi hölgyemény egy kunait dob arra, aki feltehetően a háta mögött állt, és leütötte.
~ Mibe keveredtem? ~ gondolta, és eszméletét vesztette.
Pár órával később a kórházban tért magához. az ápolónők arról beszéltek neki, hogy valami ANBU ügynk megtalálta és behozta ide. Ő pedig csak bárgyún mosolygott. Még csak a saját nevére sem emlékezett. Az egyetlen dolgo ami a fejében volt, az egy gyönyörű éjfekete szempár. Ami váratlanul vérvörösen izzik fel.
Erről álmodott éjt, nappallá téve. Mindig a fejében volt.
Elhatározta, ha visszatérnek az emlékei, megkeresi a szempár tulajdonosát...
Na de térjünk vissza a lényegre.
Fujiko futott, ahogyan csak a lába bírta. Biztos volt benne, hogy az az egyszerű kis kést az üldözője hárította. A tekintetével folyamatosan pásztázta a terepet. Valami kiutat keresett. Egy eldugott helyet. Egy feltünés mentes sikátort. Ahol megállhat végre, és kinyírhatja az őt követő fickót...
Másnap hajnalban az őrjárat, pont a váltás előtt megtalált egy holttestet. A férfire egyikük sem ismert rá. Bizonyára idegen volt. A teste ki volt facsarodva. Millió sebesülést szenvedett el. De a legborzalmasabb az arca volt. A félelemtől kitágult szempár, a sikoltásra nyíló ajkak.
Mindeközben a pici Fujikonak épp bevitték a reggelijét. A lány elégedett mosollyal tátotta ki a száját, és hagyta, hogy őt megetessék. Közben azon gondolkozott, hogy jobb, hogy ilyen gyorsan le tudta ezt rendezni. Így amikor cégre ténylegesen kimozdulhat innen, már nem kell egy ilyen kis taplóval törődnie... Foglalkozhat a sokkal fontosabb dolgokkal is.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Nagyon tetszik!! Imádom!!
Pls folytasd!! :D:D:D