~ Menü ~

Eredeti cím: Do you love me?
Szerző: OMG I found Waldo
Forráshely: Fanfiction.net
Eredeti nyelv: Angol

"Szeretsz engem?"

Naruto legszívesebben jól megrúgta volna most magát már abban a pillanatban, amikor ez a hülye kérdés elhagyta a száját. Úgy tűnt, egyre hidegebb lesz a szobában, a levegő körülöttük egyre nehezebb volt, tele feszültséggel. Betegnek érezte magát, és félt attól, hogy hallani fogja most Sasuke válaszát, ugyanakkor erre vágyakozott régóta. Muszáj volt legalább annyit hallania, hogy az elmúlt két évnyi barátságuk jelentett valamit az Uchihának. Az sem érdekelte volna, ha a másik hazudik - muszáj volt abban hinnie, hogy Sasuke is szereti őt! Mégis mikor mérgeződött meg így a szerelme az Uchiha után?

Sasuka felkelt az ágyból, és elkezdett felöltözni, sápadt arcán a szokásos komoly kifejezéssel. Begombolta a pólóját, és felhúta a nadrágja zipzárját. Odapillantott a szőkére, aki ott az ágyban - az ő ágyukban - és kinyitotta a száját, hogy elsuttogja azt a hazugságot, amit mindig is gyakorolt. Szerette volna szeretni Narutot, tényleg! De amikor ránézett... Nem érzett semmi. Nem szerette, nem volt ott semmilyen gyengéd érzelem... Csak egy kevéske kis vágy maradt.

Hirtelen a szája becsukodótt, egy majdnem hallható csattanó hang keretében. Elfordult a szeretőjétől, és attól a világtól amit ők közsen építhettek volna szavak nélkül. Nincs több hazugság.

Nincs több hazugság.

Naruto alsó ajka megremegett, ahogy nézte azt az üres helyet, ahol valamikor a bartája állt - vagy méginkább a korábbi barátja. Különös volt. Mindig azt hitte, hogy Sasuke éles kritikái fognak egyszer véget vetni az ő kapcsolatunknak, ehhez képest pont az ellentéte.

Az hogy Sasuke csöndben maradt az a legfájdalmasann dolog volt, amit valaha is hallott. Az volt.

"Nem" Naruto szinte fulldokolt attól, ahogy ez az egy szó elhagyta az ajkát, a tekintete egészen ködös lett. "Persze, hogy nem szeretsz engem" Becsukta a szemét, és arra az álomvilágra gondolt, ahol most Sasuke bevallotta neki a szerelmét, és szeretkeztek egyet a reggel fényeiben.

Néha a szerelem nem gyönyörű, és nem kedves. Néha a szerelem ronda, és önző. Néha a mesék rossz irányba fordulnak... Néha a a hercegnő, vagy éppen a herceg, - ellenben azzal ahogy kéne - sosem lesz megmentve, és elcipelve a romantikus naplementében.

Néha, nincs a mesének boldog vége.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó 2 hozzászólás

Új hozzászólás Frissítés

1

2011.11.24. 17:39 HAngel Hajh, Cath, javíthatatlan vagy! Szóval... El kell ismerni, van valami felüdítő a rövid és szomorú történetekben. Szeretem őket, talán mert annyira eltér a megszokottaktól. És ez annyira jó. Nem húzta tovább a kelleténél, de megadta neki azt a hosszt, amijár. Válasz: Hát igen, vannak javíthatatlan emberek, nem igaz HAngel?! :D Am, igazából nem is annyira szomorú, végülis Naruto is már azon töpreng, mi történt vele, ha már elvárja Sasukétől, hogy ne őszinte legyen, hanem hazudjon, ha kell. Vagy legalábbis szerintem jobb ez így...

2011.11.24. 17:15 Cathilina Lehet, hogy szadista vagyok, de én szeretem azokat a történeteket, amik nem undorítóan csöpögős hollywoodi happyenddel végződnek. Sőt, a rövid történeteket is szeretem. Az én ízlésemnek kicsit túl kevesen halnak meg benne, de fordítási szempontból hibátlan :D Válasz: Én is szeretem a rövid sztorikat, csak írni nem tudok olyat xD Örülök, hogy valakinek elnyerte a tetszését