~ Menü ~

Eredeti cím: My little Pet
Szerző: Miro333
Eredeti nyelv: angol

Uchiha Itachi megunva az utolsó kis játékszerét nekiállt, hogy újabbat keressen. Ehhez, bár undorodott a férfitől kétség kívül Orochimaru volt a legjobb ember. Az a perverz vén kígyó szerezte meg a leghelyesebb fiúkat, és lányokat. Az álltala beidomítottak tökéletesen tudtak viselkedni, és minden szinten szófogadóak voltak. S bár szerette a kihívásokat, neki ne szájoljon vissza, egy hülye kis kurva, és tudja, hol a helye. A lába között...

Már eltelt egy hónap azóta, hogy itt voltak. Annak idején, talán 20-an, 25-en voltak abban a mocskos kamionban ahol szállították őket. Mostanra alig maradtak 10-en. Párukat elvitték már akkor, amikor megérkeztek, megint másukat közben vitték el. Egyesek visszaszájaltak a  börtönőröknek, avgy hisztiztek az étel kevéssége miatt. Azok is eltűntek a köreikből. Hozzájuk, akik itt voltak, egy ujjal sem értek ugyan. Másfajta terrort alkalmaztak. Lelkit. Pszichológiait. Folyamatosan azt kellett hallgatniuk egy felvételről, hogy hogyan viselkedik egy jó pet. Mert ők azok. Egyszerű állatok akiknek egy saját gondolata sincsen... Persze, hogy ne lehessen megszokni, néha más hangon szólalt meg ugyanaz a szöveg, néha nem az elejéről kezdődött el.
 Ételt alig kaptak, és étkezés közben is folyamatosan hallgatniuk kellett, hogy a jó háziállat keveset eszik, mert ha sokat zabálnak akkor azzal problémát okozhatnak a  gazdájuknak.
Durvábbnál durvább, és perverznél perverzebb pornókat nézettek velük, persze sajátos szinkronnal. Hallgathatták közben, hogy nekik is tűrniük kell a durvaságot, a verést. Mindent, amit rájuk mér a sors.

Éppen ezért, amikor az őrök felé indultak, és őt rántották talpra durva mozdulatokkal megijedt. Reszketett a félelemtől, alig állt a lábán, sápadt volt, és úgy érezte, hogy pillanatokon belül elájul. Úgy néz ki, most rá került a sor. Küldött még egy utolsó búcsúpillantást a többiek felé, akikkel feltehetően soha többé nem fog találkozni. Az első meglepetés akkor érte őt, amikor nem megverték, hanem leszedték róla azt a zsákszerű vackot, amiben eddig volt, és normális ruhákat nyomtak a kezébe. Gyorsan felöltözött. Összezavarodott. Nem értette, hogy most mi lesz, aztán amikor betessékelték egy tágas, elegáns bútrokkal berendezett helységbe, és farkaszemet nézhetett egy vadidegen férfival hirten értette meg.

Gazdát kapott.
Találtak valakit, aki pont őt akarja magának mint rabszolgát.
 - Élőben is megfelel? - érdeklődött Kabuto, annak a szemétnek aki idehozta őket a titkárja.
Érezte magán a férfi tekintetét, szívesen megnézte volna magának ő is jobban a "tulajdonosát", de tudta, hogy megvernék érte. Egy jó pet nem néz az ura, és parancsolója szemébe.
 - Meg. - felelte végül higgadtan egy tengermély hang. Már ez az egyetlen kis szócska, és annak a hangsúlya is hátborzongató volt számára. Ezzel a férfival nem lehet packázni.
 - Akkor a magáé - csapta össze elégedetten a tenyerét a szürkés hajú férfi. - Bilincs marad?
 - Szedjék le róla. Ő jár rosszul, ha szökni próbál.
Erre óvatosan felsandított, így épphogy elkapta a tekintetével az öltöny belsőzsebében rejlő mordályt.
Deidara ijedten nézett vissza a tekintetét a padlóra. Ő egy ilyen emberhez fog kerülni?!

A kicsi szöszke nem próbálkozott semmivel. Csöndesen ült le az anyós ülés előtti padló részre. Erre Itachi elégedetten bólintott magában. A fiú tudja mi a dörgés.
 - Hogy hívnak? - kérdezte ridegen,

 - Deidara - suttogta halkan. Félt megmozdulni, és szinte válaszolni is. Mi lesz mi lesz vele most? Mit fog tenni vele ez az alak?
 - Hány éves vagy? - kérdezte a gazdája szórakozottan.
 - 17
Fékek csikorogtak, ő pedig beverte a fejét a műszerfalba. Akaratlanul is felnézett a férfira, aki egészen sápadtan figyelte őt.
 - Valami rosszat mondtam? - kérdezte óvatosan.
Közben a fejében viszont ott visszhangzott, egy nagyon fontos szabály: A jó pet nem kérdez a gazdájától, csak válaszol a gazdája kérdésére!
Ijedten húzta magát még inkább össze. Ezért biztosan meg fogják ütni!

 - Nem, semmit - válaszolt gyorsan, szinte már védekezően. - Csak azt hittem idősebb vagy..
 ~ Annyi idős mint Sasuke! Mint Sasuke!
Kirázta a hideg. Bele sem mert gondolni szinte, de akár meg is történhetett volna, hogy Sasuke ül valakinek az első ülésén így, azt se tudva, mi vár még majd rá. Hirtelen ellenálhatatlan kéztetést érzett arra, hogy forduljon meg, és vigye vissza a kölyköt. Aztán kirázta a hideg viszont arra a gondolatra, hogy mi lenne ott a fiúval, szép, sőt gyönyörű a kölyök. Bárkitől lehetne elkérni nagyon sok pénzt érte. Vagy, ha nem valakinek adják, akkor simán tarthatják kurvaként. Naponta megkereshetné azt az összeget, amennyiért ő megvette. Az más kérdés, hogy 2-3 év múlva feltehetően meghalna. Orochimaru biztos nem törődne valami ilyesféle aprósággal. Látta hogy a fiú reszket, egész testében.
 - Fázol?
 - Nem! - tiltakozott a szőkeség.
 - Megmondhatod ha igen.
A másik most már nem is válaszolt, csak megrázta a fejét.
A biztonság kedvéért bekapcsolta a fűtést azért, és tovább indultak. A szeme sarkából néha a fiú felé sandított, aki szemmel láthatóan halálosan rémült volt. Ahogy nézte, nézte a másik törékeny alkatát, a riadt kék szempárt, a hosszú aranyszínű haját, hirtelen megundorodott önmagától. Mármint, nem szokta verni az ilyen célra fenttartott kis szolgáit, szoktak enni kapni, valamennyire vigyázott is rájuk, ha betegek lettek várt amíg megyógyultak... De most mégis abszurdnak tűnt az egész.
Hirtelen ötlettől vezérelve kiindexelt, és leállt a következő benzinkútnál.
  - Ülj föl az ülésre.

Ez biztos csak valami trükk, ha megteszi megfogják érte verni, vagy egyszerűen csak otthagyja valahol és hagyja őt elpusztulni. Megrázta a fejét.
 - Ülj fel!
 - Nem tehetem uram - suttogta halkan - én csak egy pet vagyok.
Néma csönd lett ezek után. Nem nézett fel. Túl sokat engedett meg magának. Az ura parancsolt neki, és ő visszafeleselt. Lehet, hogy a férfi már épp veszi elő a fegyverét, hogy megszabaduljon tőle... Furcsa mód, nem rémisztette a gondolat. Kicsit talán úgy érezte, a halál jobb is lenne, mint ami később vár rá.

Egy ideig nézte a fiút aki konokul nem pillanott fel rá, egyáltalán nem. Aztán magában káromkodott egyet. Kiszállt az autóból, és elindult a benzin kút bevásárló része felé. Tudta, Deidara akkor sem menne el az autóból, hogyha kényszeríteni próbálná rá valaki, mert ő, aki a gazdája ott hagyta őt utoljára.
Berobogott. Szerzett magának egy adag jó erós kávét, meg valami csokoládé féleséget. Aztán amikor már fizetni készült meglátott egy kupac plüssállatot. Ostoba ötlet jutott az eszébe. Borzasztóan ostoba. Ráadásul végül meg is tette.
Beszállt az autóba. A fiú még mindig ugyanott kuporgott a padlón ugyanolyan pózban, mint ahogy otthagyta.
Odadobta neki a krémszínű kék szemű macska plüsst. Erre végre felnézett a másik.
 - Tiéd. - vetette oda, mert nem tudott ennél semmi jobbat kinyögni - Megparancsolom, hogy vigyázz rá.
Legszívesebben az utóbbi mondatot nem is tette volna hozzá, de így biztos lehetett benne, hogy a szőke törött kis angyal nem utasítja vissza az ajándékát.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés